Köszöntjük a BMSZC Neumann János Informatikai Technikum weboldalán

Öregdiák találkozó

Iskolatörténeti kiállítás és öregdiák találkozó a Neumannban

Iskolánk 25. jubileumi évfordulója alkalmából május 17-én rendezett iskolatörténeti kiállításon és az öregdiák találkozón szép számmal gyűltek egybe egykori diákjaink, de megtiszteltek bennünket jelenlétükkel az iskola régi vezetői és tanárai is.

Az alkalomhoz illő műsorral és Fenyvessy Gábor Igazgató Úr ünnepi köszöntőjével vette kezdetét a több óráig tartó rendezvény, melyen alapító igazgatónk Gergely András is részt vett. A programban szerepelt a „Leggyengébb láncszem” vetélkedő az iskola múltjáról mind a régi diákok és a tanárok részvételével, ami humoros jelenetekben sem szűkölködött.

A rendezvény ezt követően az osztály- és évfolyamtársak, tanárok beszélgetéseivel folytatódott.

A fenti hivatalos beszámolót színesíti egy személyes hangvételű Stéberné Urbán Anna tanárnő által írt élménybeszámoló:

Úgy, mint egy családi összejövetelen, a fiatalok készültek, fogadták a volt diákokat, a régi tanárokat, a vendégeket, és elkezdődött a múltidézés. Közéjük vegyülve szemléltem a történéseket. Figyeltem, ahogyan a fiatalok regisztrálták a vendégeket, sütiket és szendvicseket készítettek, italokkal kínálták a nosztalgiázókat, majd kedves műsorral köszöntötték azokat, akik képesek voltak elszakadni az épp most újralátott osztálytársaiktól, diákjaiktól, tanáraiktól. A műsorvezető mindent megtett azért, hogy humorral magára vonja a figyelmet, és elkezdődhessen egy rendhagyó történelemóra. Fülünket egy csodálatos dal, Udvaros Dorottya: Iskola című dala érzékenyítette az iskola diákjainak, és tanárának előadásában, szemünket az iskola rendhagyó bemutatása ébresztette fel, ahol fényjátékok tették láthatóvá az éjszakába burkolózó iskolafalakat, végül egy rap-nótával sikerült az addig csendesek nyelvét is megoldani.

Hogy ezután, mi történt csak azok tudhatják, akik ott voltak, de a lényeg, hogy az öregeké lett a főszerep… Régi történetek, vicces anekdoták, titkok, diákcsínyek, tanár-bakik kerültek elő a jelenlévők emléktarsolyaiból. Mindenki kutatta a tablóját, régi osztálytermét, válaszolt kérdésekre a kamera, vagy osztályfőnöke előtt, igazi kooperatív csoportmunka volt.

De egy történelemóra nem is igazi felelés nélkül. Volt erre is alkalom. Mindkét felelő, öreg-diákok, és tanárok egyaránt kitűnően vizsgáztak, ami talán azért is lehetett, mert a feleltető tanár szíve mindkét csapathoz közel állt, hiszen ő is egy öregdiák-tanár volt. A kitűnő feleletekhez azonban szükségesek voltak, az elmaradhatatlan, rakoncátlan súgók is a tanteremben.

A kicsengetésre mindenki új élményekkel töltődött fel, talán néhány kérdésre is választ kapott, mindenesetre bízom benne, hogy 5 éves szünet után újra becsengetnek, és a létszám akkor is elég lesz ahhoz, hogy az óra érvényes legyen.

Végezetül reméljük, hogy a látogatásról mindenki élményekben gazdagon tért haza.

A jól sikerült találkozóról készült képek a galériában találhatók.